Fehér Lótusz

Simon Péter diplomamunkájának keretén belül alkotta meg ezt a koncepciót – biztos nem gondolta, hogy nemzetközi autós blogok fognak rajongani tervéért a beadás után. A Credo E-Bone null-emissziós busz teljesen új színt vihetne a tömegközlekedésbe – és nem csak formájával, hanem műszaki tartalmával egyaránt.



Az E-Bone fantázianév az elektromos hajtásra – ezt jelzi az „E” betű –, és az emberi csontvázhoz hasonló vázszerkezetre utal.



Nincs szoros értelemben vett alváz, ehelyett egy térbeli tartószerkezetet tervezett Simon, melynek stressz-pontjainál erősebb, a többi részén pedig gyengébb – és ezáltal könnyebb – karbon-műanyag elemeket helyeznének el. Ezzel a technikával a számítások szerint közel húsz százalékos tömegcsökkenést lehet elérni egy ugyanekkora méretű, de a hagyományos technikával épített busszal szemben.



Négy darab elektromos motor hajtja az E-Bone-t, mindegyik közvetlenül egy-egy kerékhez kapcsolódik – ezek egyenként 80 kW teljesítményére képesek. A hidrogén cellákat és a lithiumos akkumulátorokat a busz tetején helyezték el.



A jelenlegi gazdasági helyzetet tekintve kicsi az esély rá, hogy egy ilyen nagy beruházást igénylő projekt itthon, a Credo vezetésével elindulhasson, pedig igen nagy kár lenne veszni hagyni ezt a hatalmas, kedves arcú bogarat, ami minden nap mosolyt vihetne bármelyik nagyváros utcaképébe.


Forrás: totalcar.hu

A levegőt szennyező ártalmas részecskéket szűri ki viselője környezetéből a "növényi hátizsák", amelyet a Delfti Műegyetem egy hallgatója tervezett.

A Plant Bagnek nevezett átlátszó hátizsák belsejében növények nőnek. Ventillátorrendszere a porszívókéhoz hasonló HEPA-szűrőn és a gyökerekkel átszőtt altalajon keresztül beszívja a levegőt. A megszűrt levegőt a növények tovább tisztítják, majd a hátizsákhoz erősített sálszerű galléron keresztül csövek vezetik a felhasználó szájához és orrához azt.



Noha a HEPA-szűrők a levegőt szennyező részecskék 99,9 százalékát kiszűrik, Marnix de Kroon, a hátizsák tervezője szerint a gyökeres altalaj azokat a mikroszkopikus részecskéket is foglyul ejti, amelyeket a HEPA átengedett, ám károsíthatják az egészséget. Kroon találmánya az iGreen tervezői versenyen nyert első díjat. A verseny szervezője az üvegházi növénytermesztési innovációk holland alapítványa (SIGN) volt, a kiírásban személyes, viselhető légtisztító berendezéseket kértek, melyek a gyökeres altalaj légszűrő hatását hasznosítják. A SIGN a döntés után kifejleszti a győztes találmány prototípusát, amelyet a gyakorlatban is kipróbálhatnak.

"A Plant Bag praktikus és felhasználóbarát, emellett személyre szabható, akár trendi kiegészítő is lehet belőle" - olvasható a zsűri indoklásában. Az eddigi tesztek alapján az aloe vera jó választás lenne "növényi szűrőnek" - mondta De Kroon. A hátizsákot a szélsőségesen szennyezett levegőjű városok - köztük a decemberben légszennyezési rekordot döntő Peking - lakosainak szánják.

Forrás: ma.hu / MTI

Ooho! névre hallgat a golyócska és a szájban egy harapással szétpukkan. A londoni innováció óriási mennyiségű palack gyártásától kímélné meg a világot. A találmány köztulajdon, mert kitalálói bőkezűen a creative commons kategóriába sorolták.



A Skipping Rocks Lab által kidolgozott termék lényege, hogy alga-alapú gélben (zselében) tartalmaz vizet, számolt be az újdonságról a CityLab.com. Az ember kilyukasztja a fogával és kiszívja belőle a folyadékot. De ha lenyeli a zselés halmazállapotú borítást, az sem baj. Ugyanis ehető. A vizet gélszerű hártyába csomagolják, s az eljárás során kálcium-kloridot és nátrium-alginátot is felhasználtak (E-509 és E-401).

Az értelemszerűen “törékeny” -pontosabban könnyen pukkadó- golyó szállítása nem ütközne nagy nehézségekbe, mert ugyanolyan kiszerelésben árusítható, mint a tojások: tojásos dobozokhoz hasonló csomagolásban. A biológiailag lebomló csomagolás mindössze 2 dollárcentbe (5,4 forintba) kerül. (Ezt vélhetően a négy darabos dobozra értik, mert a portékát prezentáló videóban ilyet látni.)

Azt nem írják a feltalálók, hogy egy golyó hány deciliter -vagy inkább centiliter- vizet tartalmaz és hogy elkészítéséhez mennyi energiaráfordításra van szükség. Az viszont könnyen biztosra vehető, hogy zöldebb megoldás, mint a palackozott vizek. Ugyanis a műanyagpalackok 80%-át világszerte nem hasznosítják újra. (Pedig például a világ legolcsóbb világítása is lehetne belőle.)





Mivel a brit feltalálók köztulajdonná tették az újítást és receptjét (a creative commons kategóriába sorolva azt), a golyócska tulajdonképpen minden háztartásban elkészíthető. A golyó jelölést szerzett a 2015-ös “Design to Improve Life” versenyen.

forrás: piacesprofit.hu

Julian Melchiorri még csak most diplomázik az angol iparművészeti egyetemen, de a nevét az elmúlt pár napban sokan megjegyezték. Julian a Tufts Egyetem kutatóival közösen fejlesztett ki egy mesterséges levelet, ami fény hatására oxigént termel, pont úgy, mint a Földön található növények.

A mesterséges levél

A fiú a selyem egy speciális fehérjét és egy algákban található anyagot használt arra, hogy létrehozza a mesterséges levelet. Ezután csak fényre van szükség, és találmány máris elkezdi átalakítani a levegőben található széndioxidot oxigénné.


A levél használható például épületek külső és belső felületeinek beborítására, amik így folyamatosan tisztítanák a városok szennyezett levegőjét.


A találmány az űrkutatásban is nagyon sokat segíthet. A növényeket termeszteni a súlytalanság állapotában nagyon bonyolult, nélkülük viszont nehezen megoldható, hogy az űrhajósoknak legyen elég oxigénjük egy hosszútávú űrutazás során. A mesterséges levél viszont a súlytalanságban is működik, így ki lehet vele “tapétázni” az űrhajó belsejét.


Forrás: http://mivoltma.444.hu/

Igaz Magyar hazafi feltaláló, feltalálta az Éghető vizet, de nem adta el 400 Millió dollárért idegen országnak.

Nem milliárdos akar lenni, hanem segíteni akar a hazájának Magyarországnak, mert ezzel a találmánnyal Magyarországon végre megszüntetheti a szegénységet, de az állam nem akar foglalkozni vele.