Üzemeltető: Blogger.

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: társadalom. Összes bejegyzés megjelenítése

Hogyan gondolkodjunk zölden? - A társadalmi paradigmaváltás nehézségei

Ezeket a sorokat az Envienta projekt aktivistájaként írom, de ugyanakkor emberként is, akit foglalkoztat a fenntartható jövő kérdése.
Mostanság mondhatni divat lett "zöldnek" lenni, azaz környezetbarát módon gondolkodni, élni. Sokat hallani a szelektív hulladékgyűjtésről, napelemekről, szélerőművekről és ezekkel összefüggésben erőforrás alapú gazdaságról, fenntartható társadalomról és paradigmaváltásról. Ezek szép és jó elképzelések és célok, azonban megvalósításukat illetően több nehézséget is látok, ami végül jelen cikk megírásához vezetett.



A legfontosabb gátló tényező az elméleti háttér hiánya. Az emberek túlnyomó többsége egyszerűen nem tudja miről is van szó. Nem tanulta, nem hallotta, nem találkozott vele. Ami nem is csoda, hiszen a mainstream világ nem nagyon ad teret az alternatív megoldásoknak, egyszerűen azért, mert ellenkezik-a főként gazdasági-, érdekeivel. Jelenlegi társadalmi berendezkedésünk a monetáris gazdaságon alapszik, ami pénz és fogyasztás alapú. Egy ilyen rendszer erősen korlátozza a földi javak elosztását és igyekszik egy rosszul és mereven felépített oktatási rendszerrel olyan szűk látókörű embereket képezni, akik ezt a rendszert engedelmesen kiszolgálják.
A fentiek ismeretében érthető, hogy egy ilyen modellnek nem érdeke az emberek motiválása, tájékoztatása és a javak szabad elosztása sem, mert nem termel hasznot.

Szerencsére azonban több jól működő és ígéretes elképzelés is van ennek kiváltására. Ezek egyike az úgynevezett erőforrás alapú gazdaság, melynek talán legismertebb képviselője a Jacque Fresco nevével fémjelzett Vénusz projekt és hasonló szellemiséget képvisel a fentebb említett Envienta is.

Ez a modell egy olyan tudományos alapokon nyugvó társadalom megterentését tűzi ki célul, ahol a földön elérhető összes nyersanyagot, élelmiszert és egyéb javakat egy központi, számítógép vezerélt rendszerbe összesítik, nyílvántartják és figyelik szenzorokkal, elektronikus úton és a mutatkozó igény szerint elosztják, korlátozás nélkül. Ugye, hogy barátságosabban hangzik? És ez nem a futurisztikus jövő, már most ebben a pillanatban is léteznek erre közgazdászok, építészek és más tudósok által kidolgozott tervek.

Viszont ahhoz, hogy ez megvalósulhasson és működhessen előbb az egyén szintjén kell megteremteni ennek lehetőségét. Hogyan? Tájékoztatással és ismeretanyagok átadásával. Elmondani minél több embernek, hogy például a megújuló energiaforrások, a napelemek, a 3D nyomtatás és a különböző okos rendszerek már léteznek és a megfelelő előkészítés után alkalmasak arra, hogy a társadalmat egy új, fenntarthatóbb szintre emeljék.

Természetesen ehhez az is kell, hogy az oktatási rendszer új alapokon lehetővé tegye az érdeklődési körön alapuló oktatást és fejlesztést, ahol az embereket felkészítik arra, hogyan éljenek összhangban a környezetükkel és szabadon kipróbálhatják, hogy ők maguk mit tudnak ehhez hozzátenni.

Ehhez pedig kapcsolódik még egy dolog: a motiváció. Ha minden munkát automatizált rendszerek fognak végezni, az emberek a felszabaduló idejükben valóban azzal foglalkozhatnak, ami örömet okoz nekik, ami érdekli őket vagy amiben kiélhetik kreativitásukat. Jelenleg a pénz jelenti a "motivációt", a túlélés. Ha ezek megszűnnek, mindenkinek önmagának kell kialakítania a személyes motivációját, ami megint csak a személyre szabott oktatás feladata lenne.

Ám ahhoz, hogy ezt a jövőképet elérhessük, az informáláson és az oktatás átszervezésén kívül még valami szükséges: a személyiségfejlesztés. Az egyén belső igénye arra, hogy megismerje önmagát és ezen keresztül a világot. Hogy önmaga elérje a tudatosságnak azt a szintjét, ahol már nem csak az a fontos, hogy neki jó legyen, hanem a környezetének is, legyen az akár a szűkebb vagy a tágabb közeg. Ahol már tudatosan nem kihasználja a környezetet, hanem együtt él vele. Ehhez, úgy gondolom, elengedhetetlen önmagunk felfedezése.
Környezettudatossá válni nem lehetetlen még ha most annak is tűnik. Választás kérdése, mert ha nem cselekszünk, hamarosan nem lesz választásunk...

Aki bővebb információra vágyik az említett projektekről, netán csatlakozna az Envientához, a következő címen megteheti:

Bemutatkozás: http://envienta.co/
Hírmagazin: http://envienta.net/
Magyar nyelvű Facebook csoport: https://www.facebook.com/groups/736575179754144

a Vénusz projekt pedig a https://www.thevenusproject.com/ címen elérhető.

Envienta Project - Van-e élet a piacgazdaság után?

Rögtön az elején leszögezem: van! Ez nem sci-fi regény,ez a valóság. Mindjárt te is megérted.
Nem kell ahhoz közgazdásznak lenned,hogy lásd,a jelenlegi monetáris,kapitalista rendszerrel valami nagyon nem stimmel,hiszen mindenhonnan egy szót hallani: válság.
Miért? Nos leegyszerűsítve azért,mert társadalmunk jelenleg a fogyasztásra épül. Folyamatosan vásárolnunk kell,hogy a pénz és a gazdaság működőképes maradhasson. Ha nem tennénk,az egész rendszer összedölne,akár egy kártyavár. És ha így haladunk,hamarosan össze is fog,mert a termelést nem lehet a végleteken túlig fokozni.

Hihetetlen korban élünk, napról napra növekszik annak esélye, hogy a hagyományos gazdasági és üzleti modellek széles körben működésképtelenné válnak. A technológiai ugrások, melyeknek szemtanúi vagyunk, egész egyszerűen meghökkentők, a trend egyik legjobb példája a friss „Maker Economy /Sharing Economy” teóriája. A termelésben és disztribúcióban bekövetkező alapvető változások jelentős következményekkel járhatnak az emberi civilizáció valamennyi aspektusát illetően. Éppen ezért a piackutatásnak is illik odafigyelnie rá!



Mint a fentebbi példa is mutatja,vannak emberek,akik azon dolgoznak,hogy a Föld egy élhetőbb,emberségesebb hely legyen és ne csak maroknyi érdekcsoportok rendelkezzenek a javak felett. Elég csak megemlítenem a Zeitgeist mozgalmat vagy annak testvérprojektjét,a Venus-t,amelyet Jacque Fresco álmodott meg és amely talán a legismertebb alternatívák egyike.
Látszik tehát,hogy változásokra van szükség,hogy a jelenlegi irány tarthatatlan. Immár azonban magyar megoldás is van a tarsolyunkban,a neve: Envienta.

Mi ez az Envienta?

Öt barát összeült és kigondoltak valami újat. Nem csak irányt mutatnak,de megoldást is kínálnak több területet ötvözve. Ha nagyon definiálni kéne a projektet,megoldáscsomagnak nevezhetnénk,azonban erről többről szól. Ismeretterjesztéstől,tudatemelésről és tájékoztatásról. Hiszen amíg a szélesebb körök nem értik meg,hogy mi miért van és mit szeretne az Envienta elérni,addig nem lehet teljes a változás.

Környezetbarát,tudatos önellátásra ösztönöz,a megosztott gazdaság előnyeit ötvözve más nagyszerű ötletekkel,mint a napenergia,az újrahasznosítás vagy éppen a 3D nyomtatás. A kezdeményezés nyílt forrású modellt követ,tehát bárki szabadon használhatja,gyarapíthatja az ötleteit,hiszen egységben az erő.

Mint az elején említettem,ez nem tudományos fantasztikum. Minden megoldás létezik és már most elérhető. Mindössze az kell,hogy merjünk tenni magunkért,egymásért és végső soron,a Földért.

Jelenleg szavazatgyűjtés folyik,hogy összejöjjön a projektre szánt támogatás. Szavazni ezen linken tudsz egy gyors regisztráció után,amit ezúton is köszönünk!
Továbbá megtalálsz minket a http://www.hu.envienta.com/ linken,ahol további információk várnak.

If you want to know more about Envienta project see: http://www.envienta.com/ and check Vote for us button!

50 jel,hogy az emberiség bajban van

Egyre több ember ébred rá arra, hogy valami nem stimmel a Földön. Egy beteg emberhez hasonlóan sokasodnak a tünetek, jelezve, hogy a baj súlyos. Az élet megváltozott és ez nem csupán a régi szép idők utáni nosztalgiának tudható be.

Furcsa időket élünk és a sötét felhők rendületlenül gyűlnek az égen. Az alábbi 50 példa a teljesség igénye nélkül próbál rámutatni néhány fontos problémára.

1. Fukusima. A Csendes óceán nyugati részét szennyező probléma bármikor világméretű katasztrófává alakulhat.

2. A méhek és lepkék pusztulása. Elsőként a lepkék jelzik, ha baj van, méhek nélkül pedig létezni sem tudnánk. A legújabb kutatások szerint a különböző környezeti hatások együttesen sokkal jelentősebb méhegészségügyi kockázattal járhatnak, mint azt korábban sejtették.

3. Génmódosított élelmiszerek és egészségtelen állatállomány. Az emberek teste nem képes megbirkózni a növekvő számú mesterséges, egészségtelen élelmiszerekkel. A vegyszerekkel telenyomott és GM takarmánnyal etetett állatok pedig számos betegséget, például rákot okozhatnak.

4. A szántóterületek hiánya. Egy négyzetkilométer szántóföld körülbelül 800 embert képes ellátni élelmiszerrel. Jelenleg hozzávetőleg 560 ember jut egy ekkora területre. Ennek a tendenciának számos oka van, de legtöbb esetben az emberi önzésre vezethető vissza.

5. Antibiotikum rezisztens betegségek. Ez komoly probléma, hiszen egy fokozottan fertőzésveszélyes, halálos baktérium hihetetlen pusztítást végezhet az emberiségben. Ez a probléma az állatokat és a növényeket is érinti, mivel a mezőgazdaságot sújtó rezisztens betegségek miatt komoly éhínségek alakulhatnak ki.

6. Vegyszerrel fertőzött vizek. A probléma a csörgedező patakoktól egészen az óceánokig terjed. Tiszta víz nélkül nincs egészség. Az élelmiszerforrások megfertőződése vészes sebességgel történik.

7. Vízhiány. Elég egy pillantást vetni az amerikai délnyugatot érintő szárazságra, hogy lássuk, milyen fontos kérdésről van szó. Az éhínség kialakulásának valószínűsége egyenes arányban áll a vízellátás csökkenésével. A városokban megállhat az élet elegendő víz nélkül.

8. A toxikus, egészségtelen ételek terjedése. Az egészségtelen ételek hatására, legyen szó gyorséttermekről, előre gyártott vacsoráktól vagy egyébről, az emberek egészségi állapota romlik. Gyengébbek, betegesek, sőt még értelmi képességeik romlanak ennek hatására.

9. Szuperbaktériumok. Mostanában az Ebola vírus mutat erősödést. Függetlenül attól, hogy egy mesterségesen módosított variáns, vagy vad Ebola vírus szedi jelenleg áldozatait, a veszély komoly és sajnos az Ebola nincs egyedül.

10. Az emberek egyre gyengébbek és sérülékenyebbek. A megfelelően tápláló élelmiszerek és a testmozgás hiánya tunya, a legkisebb nehézségtől is darabokra hulló embereket eredményezett. A mai átlagemberből nemcsak az edzettség, de az akaraterő is hiányzik ahhoz, hogy szembenézzen a nehézségekkel.

polluted-beach

11. Tájidegen, özönfajok honosítása. Szándékosan vagy tudatlanul, de tény, hogy egyre gyakrabban telepítenek, hoznak olyan növényeket vagy állatokat egy adott területre, amivel a hely nem tud megbirkózni. Ilyen például a burmai piton Floridában, ami megtizedelte az ottani állatvilágot, de mondhatnánk számos magyar példát is, mint amilyen a gyalogakác, az átokhínár vagy a pézsmapocok.

12. Az emberek gyógyszerekkel történő mérgezése. A gyógyszerek, az enyhén szólva káros mellékhatások mellett, sok családot juttattak már a csőd szélére.

13. A védőoltások túlzásba vitele. Jelenleg is számos védőoltás hatékonyságával és súlyos mellékhatásával kapcsolatban folyik vita, azonban ezektől függetlenül is feltehetjük a kérdést, hogy miért akarnánk tönkretenni és túlterhelni immunrendszerünket felesleges, olyan betegségekkel szembeni oltásokkal, amelyekkel nagy valószínűséggel soha nem találkozunk életünkben?

14. Problémák a gabonatermelésben. Sok területen a termőföld már nem alkalmas a termelésre, leginkább a túlzott műtrágyahasználat miatt. Az ilyen földeken betegségre hajlamos növények teremnek, amiknek így még több trágyára és növényvédőszerre és több vízre van szüksége az elfogadható termés eléréséhez.

15. Az emberi települések kiterjesztése olyan területekre, amelyeken gyakoriak a katasztrófák. Sok árvíz okozta tragédiát el lehetne kerülni, ha az emberek nem, illetve csak olyan esetben építkeznének ártereken, ha előre terveznek az ilyen esetekre. A terjeszkedés pedig ijesztő ütemben zajlik.

16. A katasztrófák elleni védelem hiánya.

17. Összeomló infrastruktúra. Ez a kérdés nemcsak a rossz állapotban lévő utakat és hidakat érinti, hanem egyre inkább az áramellátásért felelős villamos és atomerőműveket is.

18. A városok túlnépesedése. Ez a probléma egy igazi időzített bomba egy gazdasági összeomlás vagy egyéb széles tömegeket érintő katasztrófa esetén. A nagyvárosok túlélése és ellátása javarészt külső forrásokon alapul. Ezek nélkül működésképtelenek és nemcsak maga a város, de a benne lakók élete is veszélybe kerül. A zsúfoltság emellett növeli az egymás hegyén-hátán élő milliók által tapasztalt stresszt.

19. Az emberek egyre inkább képtelenek alkalmazkodni a kemény változásokhoz. Manapság, amikor valaki hirtelen kénytelen a rászorultsági alapon járó juttatások vagy megszokott kényelem nélkül élni, akár csak néhány napig vagy hétig, gyakran katasztrófa nélkül is a csőd szélére kerül.

20. Megoldások hiánya. A fukusimai helyzethez hasonlóan sok más komoly probléma szorul háttérbe, és az emberek inkább megtanulnak élni velük, akármilyen súlyos kérdésről legyen is szó.


21. Egyre többen hagyatkoznak az állami biztonsági hálókra minden helyzetben és inkább a hatóságoktól várják a megoldást. Olyan intézményekben bíznak, amik egyáltalán nem tekinthetők biztos kapaszkodónak.

22. A pénzügyi felelősségre vonás hiánya. Mivel a nagy átlagot egyre kevésbé érdekli, hogy mi történik, a várható pénzügyi katasztrófák nagyobbat durrannak. A 2008-ashoz hasonló gazdasági összeomlások pedig egyre gyakoribbak, a fantompénznek és kitalált számoknak köszönhetően, amiknek nem sok köze van a valós helyzethez.

23. Az adósság kihasználása. Az Egyesült Államok adóssága exponenciálisan növekszik, míg végül nemcsak infláció és hiperinfláció, hanem végtelen infláció áll be.

24. Több pénz kevesebb kézben. A pénz hatalom és ez a hatalom most kevesebb ember kezében összpontosul, ami azt jelenti, hogy nagyon kevés ember uralkodik több emberen, sokkal nagyobb hatalommal.

25. Elhitetés a fősodrású média és az állam által. Sok a naiv ember, de még többen vannak azok, akik szeretnék hinni, hogy minden rendben van a világgal. Olyan információkkal bombáznak minket folyamatosan, amik jó esetben is csak a felszínes, még gyakrabban azonban kifejezetten téves képet adnak helyzetünk súlyosságáról.

26. A magánélet és magánadatok elleni támadások és állami megfigyelés. Felsorolni is nehéz lenne ennek a problémának a különböző aspektusait. Talán kiemelt említést érdemel az a tény, hogy a legtöbb országban szinte minden és mindenki gyanúsítottá vált valamilyen formában.

27. Az emberek élvezik, hogy mindennel összeköttetésben vannak. Bár sokan panaszkodnak az állami megfigyelések miatt, mégis élvezik, hogy kütyüikkel állandó kapcsolatban lehetnek mindennel és mindenkivel, önként nyitva meg az utat a megfigyelés előtt.

28. Hitelkártyák és a fizikai pénz megszűnése. A készpénznélküli társadalom legfontosabb jellemzője, hogy minden egyes tranzakció és vásárlás rögzítésre kerül, tehát megfigyelhető és nyomonkövethető. Egyetlen vásárlás eredményeként is megjelenhet az ajtónk előtt a helyi Gestapo barátságos képviselője, hogy megtudakolja a vásárlás okát. A hitelkártyák elterjedt használatának köszönhetően a magánemberek által felhalmozott adósságok is drámai mértékben emelkedtek a felelőtlen kisebb vásárlások miatt.

29. Egyre inkább a gépekre és az államra hagyatkozunk, ahelyett, hogy gondolkoznánk. Sokan egy lépést sem tesznek anélkül, hogy ne konzultálnának okostelefonjukkal. Szívesebben veszik, ha mások mondják meg nekik, hogy miként cselekedjenek.

30. A technológiára és kütyükre való teljes hagyatkozás. Az emberek a legalapvetőbb funkciók elvégzésére is képtelenek lassan. A világ nem tud szabadulni a mentális lustaság szorításából.

31. Önzőség, saját vágyak kielégítése, a pillanatért való élet. Példaként megemlíthetjük az idei év legnépszerűbb új kifejezését a „selfie”-t, ami az „önmaga” szó becézése, és telefonnal készített önportrét jelent.

32. A furcsaságok és perverziók imádata. Manapság senkit sem érdekelnek az egykor dicséretesnek számító egészséges értékek. A zeneiparból választott legnépszerűbb példaképek sokat elárulnak erről a problémáról.

33. Öncsonkítás. Az arc különböző pontjain viselt „ékszerek” olyan mértékben terjedtek el, hogy egyesek úgy néznek ki, mintha egy gránát robbant volna fel a közelükben.

34. Az életkedv hiánya, emberi stagnálás. Sok emberből kihalt az akarás, az érdeklődés, és szinte észre sem veszik, mi folyik körülöttük.

35. Politikai korrektség, beolvadás. Lassan semmit sem mondhatunk ki, ami bárki számára sértő lehet. Mindegy mennyi igazságtartalma vagy relevanciája van egy kérdésnek, a lényeg, hogy senkinek az érzéseit ne sértse.

36. Az embereknek nincs beleszólása a döntésekbe. A technológia fejlődésével egyenes arányban csökken az emberek kiküszöbölése. Ez nem csupán munkahelyvesztéseket jelent, hanem azt is, hogy kevesebben vesznek részt a fontos döntések meghozatalában, legyen szó katonai vagy hétköznapi kérdésekről. A status quo összeomlásával ez igazi katasztrófát eredményezhet.

37. Az emberi és védelemhez való jogok felszámolása. Azáltal, hogy az irányítók ráerőltetik a többségre saját elképzeléseiket a civilizáltságról, elveszik az önvédelemhez való jogot. Ez a jelenség az egész világon, nemcsak az Egyesült Államokban tapasztalható. Léteznek olyan helyek, ahol még a saját testünket sem vethetjük be önvédelemből.

38. A mások szenvedése iránti közöny. Egyesek odáig süllyedtek, hogy kifejezetten élvezik mások szenvedésének látványát. A zeneiparban egyre nyíltabban jelenik meg ennek az új barbarizmusnak az ábrázolása.

39. A személyes meggyőződés hiánya. Amerikai példával élve, a jelenlegi kongresszussal a megkérdezettek 90%-a elégedetlen, ugyanakkor a következő választások során mégis megszavazzák ugyanazokat a politikusokat. A legtöbben megrekednek a beszédnél, véleményük nem von tetteket maga után.

40.  A család egységének széthullása, közöny. Mindig is a család volt az emberi társadalom alapvető egysége. Sajnos ez az egység széthullóban van, egyrészt az emberi önzőség, közöny, stb. másrészt a hatalom tudatosan családromboló intézkedéseinek hatására, amelyek eredményeként a család tagjai alig találkoznak és csak ritkán kommunikálnak egymással, a gyerekeket pedig a szülők helyett az iskola és az állam neveli.

41. Menekülés. Érthető módon sokaknak elege lett a világban tapasztalható szörnyűségekből és valódi megoldásokra nem lelve, a kábítószerekhez, hamis fantáziavilágokba, videójátékokba menekülnek.

42. A lelkiismeret halála. Ez az egyik legaggasztóbb emberi probléma. Az emberek a jelek szerint elveszítették azt az istenadta képesességüket, hogy megkülönböztessék a jót a rossztól. Az erkölcs sokkal több annál, mint amit mások helyesnek mondanak.

43. Boldogtalanság, depresszió, félelem, düh és reménytelenség. Akik nem a menekülést választották kénytelenek naponta szembenézni a világ szörnyűségeivel. A stressz soha nem volt ilyen elterjedt állapot a történelemben.

44. Elmezavar. A kiváltó okoktól függetlenül tény, hogy az elmezavar egyre elterjedtebb a világban.

45. Régi, megalapozott törvények és szabadságjogok aláásása. Az alapvető emberi jogok felszámolása az egész világon folyik és sajnos a legtöbben nemcsak szó nélkül hagyják, hanem kifejezetten kérik, a cserébe ígért békéért és biztonságért.

46. A terror és egyéb tömeges támadások kivitelezése egyre könnyebb. A technológia fejlődése nemcsak a kényelem, de a destruktív támadások kivitelezése szempontjából is előnyös.

47. A nemzetek egyre apróbb nézeteltérések miatt hajlandók háborút indítani. A természetes ivóvízforrások kiapadása mindig is előkelő helyen szerepelt a háborúk kiváltó okainak listáján. Most, hogy ebből a legalapvetőbb forrásból még kevesebb áll rendelkezésre, a kérdés még több feszültséget szül.

48. Egyes vezetők azt gondolják, hogy egy nukleáris háború nemcsak megnyerhető, de az egyetlen opció.A nukleáris háborúk kirobbanása ma még inkább egy hajszálon múlik. Észak-Korea, Kína, Japán, Dél-Korea és számos másik ország úgy tűnik, alig várja, hogy bevethesse atomfegyvereit. Talán úgy érzik, hogy mivel a hagyományos fegyverek terén alulmaradnak, atomfegyverekkel esélyük lehet ellenségeikkel szemben.

49. A vallási gyűlölet erősödése. A vallási meggyőződésen alapuló gyűlölet soha nem látott mértéket öltött napjainkban. Nem igazán kell példát felhoznunk, hiszen nem múlik el úgy nap, hogy ne hallanánk erről a hírekben.

50. A felkészülés hiánya. Ez egy kijózanító probléma. Manapság az emberek sokkal kevésbé felkészültek egy válság, vagy akár kisebb jellegű bukkanó, átvészelésére, mint mondjuk 1929-ben vagy akár a II. Világháborúban voltak. A katasztrófa pedig jönni fog…

A fenti lista természetesen a teljesség igénye nélkül készült, ami azonban a legfontosabb, hogy mindenki szabadon dönthet a felkészülés vagy a tagadás mellett. Sajnos egyre többen élnek az „itt ilyen nem történhet” hozzáállás szerint vagy gondolják azt, hogy történjék bármi, az állam majd a segítségükre siet.

Forrás: http://idokjelei.hu/

http://www.shtfplan.com/

http://rejtelyekszigete.com/

- Copyright © Fehér Lótusz - Skyblue - Powered by Blogger - Designed by Johanes Djogan -