-
A 2000-ben elvégzett Semino féle genetikai vizsgálatsorozat eredménye szerint, a magyar férfiak 93,7 %-a négy ősapától ered, és a jelenleg i... -
Aligha van ember, aki ne ismerné a kereszténység egyik legismertebb imáját, a Miatyánkot, amit a Biblia szerint maga Jézus tanított a követő... -
Biztosra veszem, hogy lassan nincs olyan ember, aki nem érzékeli, mekkora változásban van a bolygónk. Ugyanúgy az egyén szintjén is zajlanak... -
A fizikai test egész Lényünk öt-tíz százaléka csupán.A csakrák és azaura finom energetikai rendszerünk része. A képen láthatóak a fő csakr...
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: találmány. Összes bejegyzés megjelenítése
Magyar busz-koncepcióért rajong a világ
Simon Péter diplomamunkájának keretén belül alkotta meg ezt a koncepciót – biztos nem gondolta, hogy nemzetközi autós blogok fognak rajongani tervéért a beadás után. A Credo E-Bone null-emissziós busz teljesen új színt vihetne a tömegközlekedésbe – és nem csak formájával, hanem műszaki tartalmával egyaránt.
Az E-Bone fantázianév az elektromos hajtásra – ezt jelzi az „E” betű –, és az emberi csontvázhoz hasonló vázszerkezetre utal.
Nincs szoros értelemben vett alváz, ehelyett egy térbeli tartószerkezetet tervezett Simon, melynek stressz-pontjainál erősebb, a többi részén pedig gyengébb – és ezáltal könnyebb – karbon-műanyag elemeket helyeznének el. Ezzel a technikával a számítások szerint közel húsz százalékos tömegcsökkenést lehet elérni egy ugyanekkora méretű, de a hagyományos technikával épített busszal szemben.
Négy darab elektromos motor hajtja az E-Bone-t, mindegyik közvetlenül egy-egy kerékhez kapcsolódik – ezek egyenként 80 kW teljesítményére képesek. A hidrogén cellákat és a lithiumos akkumulátorokat a busz tetején helyezték el.
A jelenlegi gazdasági helyzetet tekintve kicsi az esély rá, hogy egy ilyen nagy beruházást igénylő projekt itthon, a Credo vezetésével elindulhasson, pedig igen nagy kár lenne veszni hagyni ezt a hatalmas, kedves arcú bogarat, ami minden nap mosolyt vihetne bármelyik nagyváros utcaképébe.
Forrás: totalcar.hu
Az E-Bone fantázianév az elektromos hajtásra – ezt jelzi az „E” betű –, és az emberi csontvázhoz hasonló vázszerkezetre utal.
Nincs szoros értelemben vett alváz, ehelyett egy térbeli tartószerkezetet tervezett Simon, melynek stressz-pontjainál erősebb, a többi részén pedig gyengébb – és ezáltal könnyebb – karbon-műanyag elemeket helyeznének el. Ezzel a technikával a számítások szerint közel húsz százalékos tömegcsökkenést lehet elérni egy ugyanekkora méretű, de a hagyományos technikával épített busszal szemben.
Négy darab elektromos motor hajtja az E-Bone-t, mindegyik közvetlenül egy-egy kerékhez kapcsolódik – ezek egyenként 80 kW teljesítményére képesek. A hidrogén cellákat és a lithiumos akkumulátorokat a busz tetején helyezték el.
A jelenlegi gazdasági helyzetet tekintve kicsi az esély rá, hogy egy ilyen nagy beruházást igénylő projekt itthon, a Credo vezetésével elindulhasson, pedig igen nagy kár lenne veszni hagyni ezt a hatalmas, kedves arcú bogarat, ami minden nap mosolyt vihetne bármelyik nagyváros utcaképébe.
Forrás: totalcar.hu
Innovatív találmány: légtisztító hátizsák
A levegőt szennyező ártalmas részecskéket szűri ki viselője környezetéből a "növényi hátizsák", amelyet a Delfti Műegyetem egy hallgatója tervezett.
A Plant Bagnek nevezett átlátszó hátizsák belsejében növények nőnek. Ventillátorrendszere a porszívókéhoz hasonló HEPA-szűrőn és a gyökerekkel átszőtt altalajon keresztül beszívja a levegőt. A megszűrt levegőt a növények tovább tisztítják, majd a hátizsákhoz erősített sálszerű galléron keresztül csövek vezetik a felhasználó szájához és orrához azt.
Noha a HEPA-szűrők a levegőt szennyező részecskék 99,9 százalékát kiszűrik, Marnix de Kroon, a hátizsák tervezője szerint a gyökeres altalaj azokat a mikroszkopikus részecskéket is foglyul ejti, amelyeket a HEPA átengedett, ám károsíthatják az egészséget. Kroon találmánya az iGreen tervezői versenyen nyert első díjat. A verseny szervezője az üvegházi növénytermesztési innovációk holland alapítványa (SIGN) volt, a kiírásban személyes, viselhető légtisztító berendezéseket kértek, melyek a gyökeres altalaj légszűrő hatását hasznosítják. A SIGN a döntés után kifejleszti a győztes találmány prototípusát, amelyet a gyakorlatban is kipróbálhatnak.
"A Plant Bag praktikus és felhasználóbarát, emellett személyre szabható, akár trendi kiegészítő is lehet belőle" - olvasható a zsűri indoklásában. Az eddigi tesztek alapján az aloe vera jó választás lenne "növényi szűrőnek" - mondta De Kroon. A hátizsákot a szélsőségesen szennyezett levegőjű városok - köztük a decemberben légszennyezési rekordot döntő Peking - lakosainak szánják.
Forrás: ma.hu / MTI
A Plant Bagnek nevezett átlátszó hátizsák belsejében növények nőnek. Ventillátorrendszere a porszívókéhoz hasonló HEPA-szűrőn és a gyökerekkel átszőtt altalajon keresztül beszívja a levegőt. A megszűrt levegőt a növények tovább tisztítják, majd a hátizsákhoz erősített sálszerű galléron keresztül csövek vezetik a felhasználó szájához és orrához azt.
Noha a HEPA-szűrők a levegőt szennyező részecskék 99,9 százalékát kiszűrik, Marnix de Kroon, a hátizsák tervezője szerint a gyökeres altalaj azokat a mikroszkopikus részecskéket is foglyul ejti, amelyeket a HEPA átengedett, ám károsíthatják az egészséget. Kroon találmánya az iGreen tervezői versenyen nyert első díjat. A verseny szervezője az üvegházi növénytermesztési innovációk holland alapítványa (SIGN) volt, a kiírásban személyes, viselhető légtisztító berendezéseket kértek, melyek a gyökeres altalaj légszűrő hatását hasznosítják. A SIGN a döntés után kifejleszti a győztes találmány prototípusát, amelyet a gyakorlatban is kipróbálhatnak.
"A Plant Bag praktikus és felhasználóbarát, emellett személyre szabható, akár trendi kiegészítő is lehet belőle" - olvasható a zsűri indoklásában. Az eddigi tesztek alapján az aloe vera jó választás lenne "növényi szűrőnek" - mondta De Kroon. A hátizsákot a szélsőségesen szennyezett levegőjű városok - köztük a decemberben légszennyezési rekordot döntő Peking - lakosainak szánják.
Forrás: ma.hu / MTI
Ooho! - Az ehető vízgolyó
Ooho! névre hallgat a golyócska és a szájban egy harapással szétpukkan. A londoni innováció óriási mennyiségű palack gyártásától kímélné meg a világot. A találmány köztulajdon, mert kitalálói bőkezűen a creative commons kategóriába sorolták.
A Skipping Rocks Lab által kidolgozott termék lényege, hogy alga-alapú gélben (zselében) tartalmaz vizet, számolt be az újdonságról a CityLab.com. Az ember kilyukasztja a fogával és kiszívja belőle a folyadékot. De ha lenyeli a zselés halmazállapotú borítást, az sem baj. Ugyanis ehető. A vizet gélszerű hártyába csomagolják, s az eljárás során kálcium-kloridot és nátrium-alginátot is felhasználtak (E-509 és E-401).
Az értelemszerűen “törékeny” -pontosabban könnyen pukkadó- golyó szállítása nem ütközne nagy nehézségekbe, mert ugyanolyan kiszerelésben árusítható, mint a tojások: tojásos dobozokhoz hasonló csomagolásban. A biológiailag lebomló csomagolás mindössze 2 dollárcentbe (5,4 forintba) kerül. (Ezt vélhetően a négy darabos dobozra értik, mert a portékát prezentáló videóban ilyet látni.)
Azt nem írják a feltalálók, hogy egy golyó hány deciliter -vagy inkább centiliter- vizet tartalmaz és hogy elkészítéséhez mennyi energiaráfordításra van szükség. Az viszont könnyen biztosra vehető, hogy zöldebb megoldás, mint a palackozott vizek. Ugyanis a műanyagpalackok 80%-át világszerte nem hasznosítják újra. (Pedig például a világ legolcsóbb világítása is lehetne belőle.)
Mivel a brit feltalálók köztulajdonná tették az újítást és receptjét (a creative commons kategóriába sorolva azt), a golyócska tulajdonképpen minden háztartásban elkészíthető. A golyó jelölést szerzett a 2015-ös “Design to Improve Life” versenyen.
forrás: piacesprofit.hu
A Skipping Rocks Lab által kidolgozott termék lényege, hogy alga-alapú gélben (zselében) tartalmaz vizet, számolt be az újdonságról a CityLab.com. Az ember kilyukasztja a fogával és kiszívja belőle a folyadékot. De ha lenyeli a zselés halmazállapotú borítást, az sem baj. Ugyanis ehető. A vizet gélszerű hártyába csomagolják, s az eljárás során kálcium-kloridot és nátrium-alginátot is felhasználtak (E-509 és E-401).
Az értelemszerűen “törékeny” -pontosabban könnyen pukkadó- golyó szállítása nem ütközne nagy nehézségekbe, mert ugyanolyan kiszerelésben árusítható, mint a tojások: tojásos dobozokhoz hasonló csomagolásban. A biológiailag lebomló csomagolás mindössze 2 dollárcentbe (5,4 forintba) kerül. (Ezt vélhetően a négy darabos dobozra értik, mert a portékát prezentáló videóban ilyet látni.)
Azt nem írják a feltalálók, hogy egy golyó hány deciliter -vagy inkább centiliter- vizet tartalmaz és hogy elkészítéséhez mennyi energiaráfordításra van szükség. Az viszont könnyen biztosra vehető, hogy zöldebb megoldás, mint a palackozott vizek. Ugyanis a műanyagpalackok 80%-át világszerte nem hasznosítják újra. (Pedig például a világ legolcsóbb világítása is lehetne belőle.)
Mivel a brit feltalálók köztulajdonná tették az újítást és receptjét (a creative commons kategóriába sorolva azt), a golyócska tulajdonképpen minden háztartásban elkészíthető. A golyó jelölést szerzett a 2015-ös “Design to Improve Life” versenyen.
forrás: piacesprofit.hu