Sokat és sokfélét lehet hallani, olvasni, hogy miért és hogyan kellene meditálni, ezért úgy gondoltam megpróbálok összeállítani egy viszonylag rövid, érthető "útmutatót" azok számára, akik késztetést éreznek kipróbálni.
Rögtön az elején fontos tisztázni egy gyakori tévhitet. Sokszor találkozom azzal a megközelítéssel, hogy az elmélyedés célja a teljes üresség elérése, megpróbálni gondolni a semmire.
Nos, ez részben igaz. A meditáció gyakorlásának magasabb szintjein tényleg a tudat eredendő állapotának megtapasztalása a cél, ami egy eszköz a fejlettebb tudatosság és a megvilágosodás elérésére.
Nekünk hétköznapi embereknek azonban, főként ha kezdő gyakorlók vagyunk, elménk megedzése és kordában tartása a cél. Az, hogy a felmerülő gondolatképek közötti "üresjáratot" minél jobban meg tudjuk nyújtani. Hidd el, eleinte ez sem egyszerű. :)
Most pedig nézzük a gyakorlati lépéseket. Három fontos területről kell beszélnünk. Ezek a testhelyzet, a légzés és a meditáció tárgya vagy fókuszpontja. Lássuk őket sorban!
I. Testhelyzet
Általában mindenkinek lótusz vagy fél lótusz ülésben helyet foglaló, maga elé mormogó emberek jutnak eszébe, de az igazság az, hogy nincs előírt testhelyzet vagy tartás. Mindazonáltal a törökülés jó választás lehet, ha komfortosnak érzed. Egyenes háttal ülj, de ne feszesen. Fejed kissé bólintsd előre.
A lényeg az, hogy kényelmesen érezd magad, akár földön, akár széken ülsz és ne kelljen mocorognod.
Szemed lehet csukva és nyitva, attól függően neked hogy kényelmes, de általában csukott szemmel jobban kizárhatóak a külső tényezők.
II. Légzés
A légzés fontos eszköze a nyugalmi állapot elérésének. Manapság már több légzőgyakorlat közül választhatunk és már az elmélyedés megkezdése előtt érdemes pár ilyen gyakorlatot végezni az elme megnyugtatására.
A 6-2-7 légzőgyakorlat egyszerűságe miatt jól használható. Lényege, hogy amíg 6-ig számolsz belélegzel,2-ig bent tartod majd 7 számolás alatt nyugodtan kilélegzel.
Mindig orron be és szájon ki. Törekedj a természetes, kiegyensúlyozott légzésre, anélkül, hogy drasztikusan beleavatkoznál.
III. A meditáció tárgya
A meditációhoz szükségünk van valamire, amire összpontosítunk. Nevezhetjük akár horgonynak is, hiszen ha elkalandozunk ehhez térünk vissza. A horgony szintén sokféle lehet. Üres fal éppúgy, mint gyertyaláng vagy valamilyen vizualizált, nem fizikai kép. Válassz olyat ami neked a leginkább megfelel és mindig, amikor ráébredsz,hogy elkalandoztál, mert el fogsz, akkor irányítsd vissza figyelmedet választott fókuszpontodra, harag, düh és bármiféle erőszak nélkül.
A gondolatok elkószálása a meditáció természetes része kár lenne emiatt neheztelned magadra. Azért van a horgony, hogy tudj hová visszatérni.
Bármilyen gondolat, érzés vagy kép is merül fel relaxációd alatt, ami nem oda való, próbáld objektíven, ítélkezés nélkül megnézni majd engedd el. Lapozz tovább, mint egy könyvben.
Ez az elején furcsa lesz és nehéz, de ahogy gyakorlottabbá válsz egyszerűbbé válik majd. Mondhatsz ilyesmit, hogy: "Rendben, elkalandoztam, de most visszatérek a meditációm tárgyához."
Eleinte ajánlott többször rövidebb intervallumokat meditálni és fokozatosan tagítani az időkeretet, hogy ne válljon unalmassá. Aztán, szinte észrevétlenül, úgyis napi vagy heti rutinoddá válik, ha rendszeresen csinálod.
