- Fooldal »
- Egyebek , kvantumfizika , tudomány »
- A szívnek van agya
Irta : Tom
2014. december 2., kedd
Miután befejezte matematika, zongora és orgona tanulmányait, a Sorbonne tanára lett. Később Indiában telepedett le és Sri Aurobindo és Krishnamurti mellett részt vett az Auroville közösség létrehozásában. Kicsivel később Québecben megalapította a Személyes Fejlődés Intézetét. „A szabad akarat ereje”, „A lét szabadsága” és „A szív mestere (A szentjánosbogár)” c. könyvek szerzője.
Sok évet töltött a tudomány és a tudat közti kapcsolat kutatásával, és a feltevései mindig szigorúak és jól alátámasztottak voltak.
Az, hogy a szívnek van agya, az egy metafora, ugye? Nem. Felfedezték, hogy a szívnek egy különálló és jól kifejlett idegrendszere van, ami több, mint 40.000 neuront és egy teljes, sűrű neurotranszmitteres, fehérjés és segédsejtes hálózatot tartalmaz.
Intelligens? Úgy tűnik, hogy e kifinomult hálózatoknak köszönhetően a szív képes döntéseket hozni és azokat az agytól függetlenül végrehajtani; ugyanakkor tanulni, emlékezni és megérteni is tud. Négy kapcsolattípus létezik, ami a szívből indul és a fejben lévő agyba érkezik.
Az első kapcsolattípus
Az ideg-impulzusokkal közvetített idegi kommunikáció. A szív több információt küld az agynak, mint amennyit kap; ez a testnek az egyetlen szerve, amely ezzel a tulajdonsággal bír, és a körülményektől függően le tudja állítani vagy be tudja kapcsolni az agynak bizonyos részeit. Ez azt jelenti, hogy a szívünk befolyásolni tudja a gondolkodásmódunkat? Képes befolyásolni azt, ahogyan a valóságot felfogjuk, és ezáltal a reakcióinkat is.
A második kapcsolattípus
A hormonok és a neurotranszmitterek által hordozott biokémiai információ. A szív termeli az atrialis natriuretikus peptidet (ANP), ami biztosítja a test általános egyensúlyát, a homeosztázist. Ennek az egyik hatása a stresszhormon termelésének a meggátolása és az oxitocin termelése és felszabadítása, ami a szerelem-hormonként ismert.
A harmadik kapcsolattípus
Biofizikai kommunikáció a P-hullámokkal. Úgy tűnik, hogy a szív a szívritmus és a ritmusváltozások segítségével küld üzeneteket az agynak és a test többi részének.
A negyedik kapcsolattípus
Az energetikai kommunikáció: a szív elektromágneses tere a legerősebb a test valamennyi szerve közül, ötezerszer erősebb az agy terénél. Megfigyelték, hogy ez az érzelmi állapot függvényében változik.
Amikor félünk, szorongunk vagy stresszesek vagyunk, ez a tér kaotikussá válik. A pozitív érzelmek segítségével rendeződik-e? Igen. Azt is tudjuk, hogy a szív mágneses tere a testen kívül 2-4 méterre terjed ki. Mindenkihez, aki bennünket körülvesz, eljut a szívünkben tárolt energetikai információ.
Milyen következtetésekre jutunk e felfedezések által? A szív agyának a hálózata elsőként dolgozza fel az információkat, amelyek aztán a fej agyába kerülnek.
Képes-e ez a hálózat egy lépéssel előbbre vinni az emberi fejlődést? A szív rezgésszámának két osztálya van: az egyik harmonikus, széles és szabályos hullámokkal rendelkezik; ilyen alakot ölt, amikor az illető személynek pozitív, emelkedett, nemes érzelmei és gondolatai vannak. A másik változat rendezetlen, a hullámai rendszertelenek.
Ez utóbbit a negatív érzelmek okozzák? Igen: a félelem, a harag vagy a bizalmatlanság. De ez még nem minden: az agyi hullámok szinkronizálódnak a szívritmus eme változataival; vagyis a szív magával sodorja a fejet. Következtetésképpen, a szív szeretete nem egy érzelem, hanem egy intelligens tudatállapot…
Amint láthatjuk, a szív agya teljesen új, felsőbbrendű érzékközpontokat aktivál a fej agyában, amelyek a valóságot a múltbeli tapasztalatokra való támaszkodás nélkül értelmezik. Ez az új hálózat nem érinti a régi emlékeket, a megismerése azonnali, rögtöni, és ezért a valóságot pontosan érzékeli. Ez tudományos-fantasztikusnak tűnik.
Bebizonyították, hogy amikor az emberi lény a szív agyát használja, egy biológiai koherenciaállapotot teremt, minden összehangolódik és helyesen működik, a pozitív érzelmekkel egy felsőbbrendű intelligencia aktiválódik. De úgy tűnik, hogy ezt senki sem használja… Ez egy lappangó potenciál, de sok személynek kezd elérhetővé válni.
És hogyan lehet működésbe hozni ezt a hálózatot? A szív adottságainak a művelésével: az embertársak iránti nyitottsággal, a meghallgatással, a türelemmel, az együttműködéssel, a különbségek elfogadásával, a bátorsággal… Szentnek lenni huszonnégy órából huszonnégyet? Ez a pozitív gondolatok és érzelmek gyakorlata. Lényegében felszabadulni az elkülönülésvágy alól és a három elemi mechanizmustól: a félelemtől, a vágytól és a hatalomvágytól, amelyek mélyen gyökereznek az emberi lényben, mert évmilliókon át a túlélést szolgálták. És hogyan szabaduljunk meg tőlük? Önmagunk megfigyelőjévé válva, ítélkezés nélkül megfigyelve a gondolatainkat, az érzelmeinket, kiválasztva azokat az érzelmeket, amelyek jókedvre derítenek. Meg kell tanulnunk bízni az intuícióban és felismerni, hogy a reakcióink valódi eredete nem a rajtunk kívül történtekben, hanem belül van. Nos, műveljük a csendet, lépjünk kapcsolatba a természettel, töltsünk időt egyedüllétben, meditáljunk, töprengjünk, vigyázzunk a környezetünk rezgéseire, dolgozzunk csoportban, éljünk egyszerűen. És amikor nem tudjuk, hogy mit csináljunk, akkor kérdezzük meg a szívünket.
Az én nézőpontom a kínai orvostudomány elméletének egy újabb megerősítése, amely szerint a szív a shen központja – ez egy kínai kifejezés, ami magába foglalja az érzelmeket, a tudatot, a szellemet és a pszichét. A shen kifejezést manapság gyakran szellemként fordítják, és ez magába foglalja a hagyományos kínai orvostudomány néhány legbonyolultabb fogalmát. A Sárga Császár belső könyvei (a Huang Ti nej-csing) kb. 240-szer említik a shent. Ez a fogalom a hagyomány szerint a változás mechanizmusára, a hirtelen és mély átalakulás rejtélyére és az arc – különösképpen a szemek – kifejezéseire utal. Az emberi testre alkalmazva ez a fogalom kifejezi a fizikai vitalitás, a mentális működés és a szellem fontosabb részeit.
A szív a test mestere és a szervek hálózatainak a császára. A Sárga Császár belső könyvei, a Huang Ti nej-csing a szívre az emberi test kormányzójaként és a tudat és az intelligencia székhelyeként utalnak. A test tizenkét meridiánja a szív parancsainak engedelmeskedik. A szív az emberi test császára.
Annie Marquier jelenleg Kanadában, Québecben él; harminc éve vezeti a Személyes Fejlődés Intézetét, ahol segít az embereknek felemelni a tudatszintjüket, vagy másképpen mondva, megtalálni önmagukat.
Forrás: vopus.org
lavanguardia.com