Fehér Lótusz

Az életfeladatok spirituális szempontból nem a felnőttkorban kezdődnek, hanem még jóval a megszületés előtt, a szellemi világban. Sokan ismerik azt a tanítást, mely szerint az ember megtervezi földi életét, és ennek megfelelően választja ki szüleit és életkörülményeit. Hogyan is történik ez?

Egy befejezett földi élet után a lélek cselekedetei és vágyai alapján a szellemvilág megfelelő régiójába (valamelyik szférába) jut, ahol általában a következő testet öltésig tartózkodik. Ez idő alatt áttekinti elmúlt életét, leszűri a tapasztalatokat, és jó esetben feléled benne a vágy, hogy jóvátegyen valamit vagy fejlődjön. Ez már a viszonylag fejlettebb emberi szinthez tartozik, ahol a lélek betekintést kaphat következő inkarnációja megtervezésébe.

A földi élet megtervezése

A következő leszületés előtt kerül sor az élet áttekintésére, ami azért fontos, mert a megoldatlan problémák, a küszöbön álló fejlődési lehetőségek alapján lehet megtervezni a következő életet, természetesen a karmikus láncolatok alapján. Ez nem egyszerű folyamat, hiszen minden részletnek bele kell illeszkednie a „nagy egész”-be. Ami azt jelenti, hogy a lélek akkor ölt testet, amikor olyan emberek is az élet színpadára léptek, akikkel karmikus dolga van. De nemcsak támogatói vagy ellenségei élnek a földön, hanem ki kell választania az országot, sőt a társadalmat is, amelyben a sorsfeladatát teljesíteni tudja. A születés akkor történik, amikor minden együtt áll ahhoz, hogy a lélek a sorsfeladatát teljesíteni tudja.

A találkozás oka: a karma

Az élet terve a lélek fejlődési szükségleteihez és egyéni teherbírásához igazodik. A fejlődés általában nehéz helyzetek megoldásán, belső felismeréseken keresztül vezet. Az élet megtervezésében nemcsak a sorsfeladat mutat irányt – amiért a lélek testet ölt –, hanem a más lelkekkel való találkozás is, amelynek karmikus okai vannak: például több inkarnáción keresztül együtt éltek. Úgy ismerhetjük fel a karmikus találkozást, hogy földi életben az illető erős érzelmeket vált ki belőlünk – ami általában kölcsönös –, legyen az pozitív vagy negatív.

A más lelkekkel való találkozást tehát azért tervezzük be, hogy valamit kiegyenlítsünk, vagy előrevigyük fejlődésünket. Ezért a lelkek csoportosan is leszülethetnek, hogy a Földön találkozzanak és elvégezzék közös feladatukat. Jó példa erre egy vízilabdában nagy sikert elért élsportolónk, akinek a horoszkópja egyértelműen arról árulkodott: azért született – a csapattársaival hasonló időben –, hogy közösen győzelmet arassanak az olimpián, illetve világversenyeken. Az ő karmikus feladata volt a nemzetének, a hazájának a képviselete, és azért kerül össze csapattársaival, mert valamennyiüknek nemzet-, illetve győzelemkarmája volt: együtt tudtak győzelmet aratni, és a nemzetük büszkeségévé válni, illetve a nemzetet „naggyá” tenni.

A család választása

A sorsfeladat beteljesítésében fontos szerepet játszik a szülők és a hely megválasztása. „... Vizsgáld meg, hogy hová fogsz születni, és válaszd meg a helyet!” – tanítja a Bardo Thödol. A szülőkkel kapcsolatos megoldandó kérdés sokszor döntő tényező. Ilyen szoros kapcsolatot általában azokkal vállalunk, akikkel fontos „rendezni valónk” van. Például Károly horoszkópjából világossá vált, hogy karmikus feladata az édesanyjának gondozása. Vagyis Károly addig nem nősülhet meg, nem alapíthat családot, amíg az édesanyja él. Ha mégis megteszi, akkor sem hagyhatja magára Ági nénit. Ellenkező esetben sikertelen lesz a házassága, és olyan partner lesz gyermeke anyja, aki megakadályozza, hogy a férfi a gyermekeivel bármiféle kapcsolatot tartson.

Ági néni 71 éves volt, amikor Károly 47, ekkor ismerkedett meg egy külföldi utazáson Pannival, aki hamar teherbe esett. Károly a kislányuk születése után feleségül vette Pannit. Eladták Ági néni belvárosi, nagypolgári lakását – ahol anya és fia együtt éltek –, és ugyanabban a bérházban vettek egy közepes és egy kis lakást. Ági néni az első, Károlyék a harmadik emeleten laktak. Károlynak kislánya után ikerpár fiai születtek. A házassága, családi élete a későbbiekben is tökéletesnek, boldognak bizonyult. Mindennek a feltétele az volt: édesanyja közelében élni, ápolni és gondozni őt a haláláig. Ha Károly magára hagyja az édesanyját, akkor nem teljesíti vele szembeni karmáját, illetve a sorsfeladatát, ami a családi harmónia megteremtése.

A szülők kiválasztása

A szülők kiválasztásával kapcsolatban meg kell említenünk egy fontos témát, amit a tudomány öröklésnek, genetikának hív. A szellem világából ismerjük rezonancia törvényét (a hasonló hasonlót vonz), tehát a hasonló tulajdonságú, érdeklődésű lelkek egymás társaságát keresik. Ennek következtében többnyire olyan családot választunk, akiknek hasonló a belső világuk, problémáik, tehetségük. A hasonlóság törvénye alapján vonzódunk be közéjük – beleértve karmánkat is –, és ez a lelki-szellemi rokonság az anyagi világban génekben, hasonló testfelépítésben és arcvonásokban jelenik meg.

Külön kérdés a született betegségek témája. A szellemtan szerint az ember születése előtt vállalja ezt. Ennek több oka is lehet. Előfordulhat, hogy az előző életben elkövetett szörnyű tettért akar így megfizetni az illető, vagy a lélek olyan helyzetbe kerül földi élete során, amikor egyszerre több tapasztalatot szerez, ennek következtében ritkábban születik le.

Az örökbefogadás karmája

Az ezoterikus tanítások szerint az egyik legerősebb karma az örökbeadásé/fogadásé, amelyben a gyermek a kapocs a vér szerinti és a választott szülők között. Ezoterikus nézetek szerint örökbefogadáskor a vér szerinti szülőnek a lemondást, az örökbefogadónak az elfogadást kell megtanulnia, és ezeket a gyermek taníthatja meg. Ami mindhármukat összeköti, nem más, mint a vesztés karmája. Ugyanis a veszteséget mindhárman átélik, csak másként. Az örökbeadó úgy, hogy lemond a gyermekéről, mert ily módon tapasztalja meg annak az elvesztését, amit ő teremtett. Az örökbefogadó azzal, hogy lemond a saját gyermek vállalásáról (gyakran ezt nem tudatosan teszi, hanem tudattalanul) és helyette inkább más gyermekét neveli fel. A gyermek pedig úgy, hogy elveszti vér szerinti szüleit, akik lemondanak róla. Ilyenkor sokakban felmerül a kérdés, hogy ezeket az embereket csak a vesztés karmája köti össze?

Az egyértelmű válasz: nem.  Mert az ember általában a saját szüleitől, a családjától örököl egy karmikus feladatot, melyet ha az ősök nem tudtak megoldani, akkor ennek teljesítése a gyermekre vár. Örökbefogadás esetén a gyermek rendszerint olyan nevelőszülőt „választ”, illetve a sors olyan örökbefogadóval hozza össze, aki segíthet a saját családi karmájának feloldásában, megszüntetésében és a saját, egyéni céljának elérésében is.

Jó példa erre Zsiga esete, akit egy megesett, tinédzser korú lány, Kinga hozott a világra. A lány az országot járta egy cirkusszal, ahol a szülei lovakkal dolgoztak, és eredetileg ő is műlovarnőnek készült. Ám egy esés során úgy megütötte a kezét, hogy az a sorozatos műtétek után sem lett tökéletes, ezért a lovakról le kellett mondania, s ezután a belépőjegyeket árulta. A kisfiú apja egy, frissen a cirkuszhoz került állatidomár volt. A kisfiúról Kinga lemondott, és a kórházban hagyta. Éppen ebbe a szobába került a középiskolai nyelvtanár, Margit, és a testnevelőtanár Péter kislánya is. Margit később örökbe fogadta a kisfiút, akiről nagyon hamar kiderült, hogy imádja az állatokat, különösen a lovakat. Margit kislányát és örökbe fogadott fiát együtt íratta be nyári lovas táborba, ahol a kisfiúról kiderült, hogy „ért” a lovak nyelvén. Végül Zsiga az érettségi után ösztöndíjjal Németországba került, ahol a lovas sportot komolyan kezdte űzni, és idővel a díjugratásban jeleskedett.

Később családot alapított – szintén egy lovas sportot űző, anyagilag erős háttérrel rendelkező lánnyal –, majd jó hírű lovarda tulajdonosa lett, ahol nemcsak versenysporttal, hanem beteg gyerekek rehabilitációjával is foglalkoztak. Zsiga örökölte vér szerint anyja és apja állatokhoz fűződő tehetségét, amit nevelőszülei segítségével bontakoztathatott ki. Vagyis nem ragadt le a cirkuszi mutatványosok szintjén, hanem az állatok, pontosabban a lovak segítségével gyógyít. Ilyen esetben mondható el, hogy a szülőpárt a lélek a genetikus háttér miatt választotta, de más anyára és apára volt szüksége ahhoz, hogy sorsfeladatát teljesíteni tudja.


Forrás: http://www.nlcafe.hu/