2016. január 27., szerda
Születés
A születés az érkező számára egyedülálló, különleges időben történik. E ponton a lélek elveszti az őt körülvevő éteri anyaméhet, és először lesz kitéve a környezeti hatásoknak.
Írta: Barbara Ann Brennan
Először van egyedül a mindannyiunkat körülvevő energiaóceánban. Megérinti ez a mező. A mennyei testek nagyobb, erősebb mezői is születéskor hatnak először a lélek új energiamezőjére. És természetesen ez az a pillanat, amikor egy új mező hat az energiaóceánra, mely hozzáadódik és gazdagítja azt.
Olyan ez, mintha az élet nagy szimfóniájának egy újabb hangja szólalna meg és adódna hozzá a szimfóniához.
Csecsemőkor
A fizikai világba ébredés folyamata a születés után folytatódik. Ez alatt az idő alatt a csecsemő gyakran alszik, a lélek magasabb energiatesteit foglalja el. Kötetlenül elhagyja fizikai és étertestét, s azokat hagyja a testépítés munkájával foglalkozni.
Az élet korai szakaszaiban a gyermek feladata az, hogy hozzászokjon a behatárolt fizikai érzékleteihez, a háromdimenziós térhez. Nagyon sok újszülöttet láttam küzdeni ebben a folyamatban. Még mindig van valamilyen szintű tudatosságuk a spirituális valóságról, s én láttam küzdelmüket, amint megpróbálták elengedni spirituális játszótársaikat és szüleiket, és érzelmeiket átvitték az új szülőkre. Azoknak az újszülötteknek, akiket megfigyeltem, nagyon tág, nyitott koronacsakrájuk volt. Azzal küzdöttek, hogy belepréseljék magukat egy parányi bébi testének fogságába.
Amikor látom őket, hogy elhagyják fizikai testüket, és magasabb rendű szellemtesteikbe költöznek, sokszor három és fél méter magas szellemeknek látszanak. Emberfeletti küzdelmükbe kerül, hogy kinyissák legalsó, gyökércsakrájukat, és hozzákapcsolódjanak a földhöz.
Erre példa egy fiú, aki a vártnál egy hónappal később született. Nagyon gyors szülés volt, s a rákövetkező napon magas láza lett. Az orvosok agyvelőgyulladásra gyanakodtak, így lumbalpunctiót végeztek. A lumbalpunctiót a keresztcsonti csakra területén végezték. A gyermek azzal küszködött, hogy elengedje két spirituális játszótársát, és egy spirituális női lényt, aki maga sem tudta őt elengedni.
E küzdelem során útmutatója jelenlétében nyitott a föld felé, és kapcsolódott hozzá. Majd elvesztette a kapcsolatot útmutatójával. Látta játszótársait és a nőt is, és kétségbeesetten harcolt a két világ között. Ebben az inkarnálódás ellen folytatott küzdelemben keresztcsonti csakráján át, s jobb felé is energiát lövellt ki, hogy elkerülje a gyökér csakráján keresztüli meggyökeredzést.
Inkarnáció
Erre részben azért is képes volt, mert a lumbalpunctiót követően az aurán maradt egy lyuk. Egy rövid ideig tartó harc után újra felvette a kapcsolatot útmutatójával, és megnyugodott, megnyitotta a gyökércsakrát, és újra elkezdte a leszületés folyamatát. Próbáltam gyógyítani.
Először elfogadta, majd visszautasította. Minden alkalommal nagy hűhót csapott, amikor energiát próbáltam küldeni aurájába.
Tudta, miben mesterkedek, és nem akarta hagyni, hogy a közelébe kerüljek. Amit tenni próbáltam: az auralyuk bevarrása a hetedik szinten, a keresztcsonti csakrán át, és az energia lefelé irányítása. Nem akarta hagyni. Úgy is próbálkoztam, hogy mély álmában közelítettem meg. Amikor kb. 30 cm közeibe kerültem, felébredt, és hevesen sírni kezdett.
Ez nyilvánvalóan egy mélyen zajló küzdelem volt, és nem akarta, hogy bárki segítsen neki.
Ebből az alapvető harcból származott egy másodlagos probléma: a sok sírás a napfonadék túlzott igénybevételével járt, s így bélproblémát okozott.
Miután eldöntötte, hogy megmarad a fizikai síkon, kezelték ezt a panaszát. E gyermeket asztrológiai képe tisztán potenciális vezetőnek mutatta.
Az érkező lélek gyakran a koronacsakrán lép be, és ezen át is hagyja el a testét, ahogy elkezd dolgozni a gyökércsakra megnyitásán annak érdekében, hogy gyökereket növesszen a fizikai síkba.
Forrás: Barbara Ann Brennan - Gyógyító kezek
http://rejtelyekszigete.com/
